• Megjelenítés

uniós támogatás

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.

Elárulták a románok: tengernyi EU-pénzt kapnak Brüsszelből, amivel sokra vihetik

Elárulták a románok: tengernyi EU-pénzt kapnak Brüsszelből, amivel sokra vihetik

A lengyel kormány után ma a román államfő és a kormány tagjai is a sajtó elé álltak és elmondták, hogy mennyi EU-s pénzre számíthatnak 2021-től a most kialkudott feltételek mentén és milyen reform menetrendben gondolkodnak. Összesen 80 milliárd eurót tudnak majd felhasználni, a helyreállítási alapból 34 milliárd euró jut Romániának. Idehaza a kormány még nem árulta el, hogy pontosan mennyi pénzre számíthat az ország 2021-től. A Portfolio kalkulációink szerint bő 50 milliárd eurós keretről van szó, ami a magyar társfinanszírozással együtt 60 milliárd euró fölé is mehet, ha az összes hitelt is kéri a kormány a helyreállítási alapból.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.

Ezzel az egy mondattal kereshetett Orbán Viktor 1050 milliárd forintot Magyarországnak

Ezzel az egy mondattal kereshetett Orbán Viktor 1050 milliárd forintot Magyarországnak

Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson, amelyen végül egy részletekben még nem kidolgozott jogállamisági feltételrendszert is hozzákötöttek a pénzek kifizetéséhez. Az összes elérhető EU-támogatásunk egyébként borzalmasan nagyra sikeredett.

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.

5 milliárd forinttal több EU-pénzt kap a szegedi lézerközpont Brüsszelből

5 milliárd forinttal több EU-pénzt kap a szegedi lézerközpont Brüsszelből

Két új berendezéssel gazdagodott a szegedi Extrem Light Infrastructure (ELI) nagyszabású uniós beruházási projekt, azaz módosult a támogatási szerződés és az eddigi 113,5 millió eurón felüli 13,55 millió eurós támogatási többletet most hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Négy látványos ábrával szállt bele az éjjel a négy fukarba az EU-pénzekért felelős uniós biztos

Négy látványos ábrával szállt bele az éjjel a négy fukarba az EU-pénzekért felelős uniós biztos

Árgus szemekkel figyelte a világ vasárnapról hétfőre virradóra is azt, hogy a 27 uniós tagállami vezető meg tud-e egyezni többek között a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapról és abban a vissza nem térítendő támogatások mértékéről. Ez egyelőre nem sikerült, többek között azért, mert a négy fukarnak mondott tagállam továbbra is ragaszkodott a legfeljebb 350 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz, míg a német-francia páros, illetve az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke 500 milliárd eurós volument javasolt korábban. Ez a huzavona arra késztette az Európai Bizottság felzárkóztatási támogatásokért is felelős portugál származású uniós biztosát, hogy hétfőn hajnali 1-kor a Twitteren szálljon bele a négy fukarba négy látványos ábrával.

Nagy hír Brüsszelből: még gyorsabban vonatozhatunk EU-s pénzből Budapest és Hegyeshalom között

Nagy hír Brüsszelből: még gyorsabban vonatozhatunk EU-s pénzből Budapest és Hegyeshalom között

Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.

A német igazságügyi tárca megerősítené a jogállamiságot, a magyar meddőnek tartja az erről szóló vitákat

A német igazságügyi tárca megerősítené a jogállamiságot, a magyar meddőnek tartja az erről szóló vitákat

Döntő jelentőségű a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, különösen most, a koronavírus-járvány idején, a populisták és a radikálisok ugyanis megpróbálnak visszaélni a vészhelyzet okozta állapotokkal - jelentette ki Christine Lambrecht, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország igazságügyi minisztere az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően hétfőn. Ugyanezen esemény apropóján a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) is kiadott egy közleményt, amelyben Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta: a eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni.

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.

Kétéves lehet az átmeneti időszak az EU-s agrárpénzeknél

Az Európai Parlament és az Európai Tanács - az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – június 30-án megegyezett szakértői szinten abban, hogy a korábban javasolt egy évvel szemben kétéves legyen az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában (KAP), ami nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt – mutat rá kommentárjában Mezei Dávid. A Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója azonban azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni ezt arra hivatkozva, hogy az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett célok mellett is elkötelezték már magukat a tagállamok.

MNB: fontos változások jönnek az NHP Hajrában

MNB: fontos változások jönnek az NHP Hajrában

Áprilisi elindulása óta már 100 milliárd forint összegben helyeztek ki a bankok hitelt az NHP Hajrá keretében, az MNB mai online sajtótájékoztatóján Patai Mihály, a jegybank alelnöke bejelentette, hogy további könnyítések jönnek a konstrukciónál.

Sok, vagy kevés pénzt kap Magyarország az EU új alapjából? Ez az ábra egyértelműen megmutatja

Sok, vagy kevés pénzt kap Magyarország az EU új alapjából? Ez az ábra egyértelműen megmutatja

Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.

Öt fő területe lesz a 2021-2027-es EU-pénzek itthoni elosztásának

Már folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak itthoni tervezése, és a forráselosztás során az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik – jelezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában szerdán tartott országos kkv-fórum nyitórendezvényén Szepesi Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a forráselosztás során a fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Láthatatlan háború folyik Európa ellen? – Egyre nagyobb a feszültség egy sor rejtélyes incidens miatt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility